Köszönöm szépen még egyszer!
Kedves Eszter!
Sajnos azok közé az emberek közé tartozom, akiknek nagyon ekcémás a bőre, főleg a keze. Amikor úgy igazán belobban, akkor feldagad, piros, vérzik, gennyezik, mély nyílt seb lesz rajta, a viszketésről nem is beszélve. Ilyen esetekben már csak a szteroidos krém segít, de az sem hozza helyre rendesen, mert egyrészt csak a nyílt sebeket gyógyítja valamelyest, tehát a többi tünettel rajtam már nem tud mit kezdeni, másrészt ha abbahagyom a kenegetést, kezdődik másnap elölről. A bőrgyógyászok sem tudnak velem mit kezdeni, csak írják receptre a méregdrága kencéket, és a májamat roncsoló szteroidos krémeket, és azzal vigasztalnak, hogy terhesség alatt és szülés után van remény arra, hogy mérséklődjön ez a problémám. Mivel a kezem ekcémás, ezért sokszor a legalapvetőbb dolgokat sem tudom végrehajtani (kapaszkodás a buszon, nadrág felhúzása). Pláne a mindenféle tisztálkodás és vízzel való érintkezés csapja ki nálam a biztosítékot, hiszen valahogy úgy vagyok vele, hogy minden „kence” fáj, ahogy a kezemhez ér. Pedig már vagyonokat költöttem az olcsó babafürdetőtől kezdve a drága gyógyszertárban kapható márkás "csodatusfürdőkön" át a méregdrága Lush termékekig - mindhiába. A kezem - főleg téli időszakban - olyan, mint a csatolt képen látható bal oldali képen.
Amikor már végképp nem tudtam, hogy mihez kezdjek, gondoltam kipróbálom a kecsketej szappanokat, úgy voltam vele, hogy veszteni valóm nincs. A Meskáról rendeltem, de nem Tőled, hanem …….. boltjából, mert 200 Ft különbség volt két ugyanolyan (bocsánat! - külsőre két ugyanolyannak látszó) szappan között, ezért gondoltam, kipróbálom az olcsóbbat. Ráadásul a ……ok termékeiről olvasott sok pozitív értékelés is megnyugtatott, hogy jó helyről választottam az avokádós (zuhanyzáshoz) és a csalános szappant (hajmosásra).
Amint megkaptam, rögtön ki is próbáltam. Egyből észrevettem, hogy kevésbé szárad ki a bőröm az avokádós szappan használata után, és mintha nem viszketne annyira az ekcémám sem. A csalános szappan pedig teljesen beváltotta a hozzáfűzött reményeimet: hajat tudtam vele mosni egyedül (ugyanis a sampont nem bírta a kezem, így mindig más mosta a hajam), és mintha kevésbé zsírosodna tőle a hajam. Én már ennek is nagyon örültem, megfogadtam, legközelebb is tőlük rendelek, mert egyébként is nagyon aranyosak, segítőkészek voltak velem a rendelés során.
DE! :) Az egyik barátnőm anyukája kapott ajándékba egy kamillás kecsketej szappant, amit Te készítettél, és a barátnőm felhozta magával Pestre a kollégiumba. Amikor a barátnőm nálam járt látogatóban, újságoltam neki, hogy találtam olyan kecsketej szappant, amitől nem fáj a kezem.
Ő pedig mondta, hogy éppen most hozott nekem kipróbálásra egy kecsketej szappant (és már vette is elő a táskájából :) ), igaz már jó sokat használt belőle, de az ő bőrének annyira jó, hogy lehet, hogy rajtam is segít. Ez volt november 21-én. Mivel megtudtam azt is, hogy Te vagy a készítője ennek a szappannak, elkezdtem keresgélni a neten, hátha írsz blogot, mint a ……….....ok. Nagy örömömre rá is találtam a blogodra, egyhuzamban el is olvastam az elejétől a végéig, még vacsorázni is elfelejtettem közben, annyira megfogott a természetességed, az életszereteted, a kisugárzásod, az emberekhez és az állataihoz való viszonyod. Aztán egyszer csak ráakadtam egy képre, amit valaki a napallergiás kezéről fotózott a szappanod használata előtt és után pár nappal. Ettől kedvet kapva én is lefényképeztem a telefonommal az ekcémás kezem, és másnaptól elkezdtem használni zuhanyzáshoz és kézmosáshoz az avokádós szappan helyett a kamillás szappant.
A mai kép ott van a novemberi kép mellett, és ezt mind Neked és a kecskelányaidnak köszönhetem, végtelenül hálás vagyok érte. Nem túl jó a kép minősége, de azt hiszem látszik, hogy a duzzanat, a vörösség, a nyílt sebek, a kiütések mind eltűntek 12 nap alatt, helyette ott van a szép :) rózsaszínes bőröm (még nem fehér, mert új, egészséges bőr képződött). Ezt a csodát Te tetted velem, vagyis az a szappan, amit a két kezeddel készítettél. És hiába hasonlít a mások által készített szappan az tiéidre, a hatásuk köszönőviszonyban sincs egymással, mert valami, talán a "Csoda" hiányzik belőlük.
Amikor tegnap nem tudtam megnyitni a blogod, nagyon elszomorodtam, mert minden nap újabb részeket olvastam el belőle újra, és akkor ezt nem tehettem meg. Ezért ma nagy volt az örömöm, hogy ismét be tudtam lépni, csak amiatt vagyok szomorú, hogy nem tudom az újabb bejegyzéseidet olvasni, mert nem tudom az új blogodnak az elérhetőségét és nincsen hozzáférésem sem. Pedig úgy szeretném továbbra is olvasni! Lenne rá lehetőség? :)
De a nagy szomorkodásom közepette eszembe jutott, hogy Te nálam még szomorúbb lehetsz, így rögtön gép elé ültem, hogy leírjam a történetemet, hátha valamelyest jobb kedved lesz tőle. Egyébként is mindenképpen meg szerettem volna osztani Veled a tapasztalatomat!
Még egyszer köszönöm szépen a hozzám való minden jót, kívánok sok boldogságot, egészséget (a kecskelányoknak is :) ) a szappankák gyártásához, és soha ne bánkódj amiatt, hogy ellopják az ötletedet, mert a Jóisten nem siet, de nem is felejt, meg lesz ennek még a böjtje azoknak, akik más munkáját nem tartják tiszteletben.
Sziasztok, köszönöm, hogy hosszú éveken át követtetek itt, ezen a platformon! Ha esetleg hiányolnátok az írásaimat, itt megtalálhatjátok őke...
